Mindannyian tudjuk, milyen fontos a termelékenység a dolgok elvégzéséhez és a céljaink eléréséhez, de az állásidők ütemezése is ugyanolyan létfontosságú. Az állásidő nem olyan tevékenységeket foglal magába, mint a közösségi médiában való görgetés. A strukturálatlan időszakokat a pihenésre és az elménk újraindítására használja fel olyan tevékenységek végzésével, amelyek nem igényelnek összpontosított figyelmet.
De mennyi állásidő ideális a termelékenység növeléséhez? Az ökölszabály, hogy legalább napi 3,5 órát hagyjon magának. Itt az ideje, hogy olyan tevékenységeket végezzen, amelyek elősegítik a pihenést és a kikapcsolódást.
A leállások ütemezésének előnyei bőségesek. Nemcsak a stressz és a fáradtság csökkentésében segít, hanem javítja a koncentrációt, a kreativitást és a termelékenységet is. Ezenkívül a rendszeres állásidő javíthatja a mentális egészséget a szorongás és a depresszió csökkentésével.
Az állásidő olyan strukturálatlan időszak, amikor szünetet tart a munkában vagy más tevékenységekben pihenés és kikapcsolódás céljából. Fontos megjegyezni, hogy az állásidőbe nem tartoznak bele az olyan szabadidős tevékenységek, mint például a videojátékok vagy a közösségi médiában való görgetés.
A kulcs itt az, hogy olyan tevékenységekben vegyen részt, amelyek nem igényelnek túl nagy koncentrációt vagy erőfeszítést, például szunyókálást, zuhanyozást vagy sétát.
Másrészt az olyan tevékenységek, mint az e-mailek ellenőrzése, a hívások fogadása vagy a tévénézés, mind összpontosított figyelmet igényelnek, és kontraproduktívak lehetnek, amikor testének és elméjének szüksége van a pihenésre.
Ez lehet szünet a munkában vagy bármilyen más intenzív koncentrációt igénylő tevékenységben, például tanulásban. Amikor ilyen állapotban van, az agya szabadon vándorolhat és új kapcsolatokat létesíthet. Ez idő alatt új ötletek vagy kreatív megoldások juthatnak eszébe.
Kutatások kimutatták, hogy agyunknak rendszeres pihenésre és olyan időre van szüksége, amely során átgondolhatjuk a velünk történket, hogy optimálisan működjön. Ha adunk magunknak időt, hogy egy időre leálljunk, az megnövekedett termelékenységhez, kreatívabb problémamegoldáshoz és jobb általános mentális egészséghez vezethet.
Ugyanakkor fontos, hogy ügyeljen arra, hogy mennyi időt tölt ilyen állapotban. A túl sok üresjárat unalomhoz vagy apátiához vezethet, ami akadályozhatja motivációját és termelékenységét. A cél az egészséges egyensúly megtalálása a kemény munka és a pihenés között.
Hosszú távon előnyös lehet, ha megtalálja a módját, hogyan illessze be az állásidőt a napjába. Illesszen be meditációt a napi rituáléjába, vagy próbáljon ki valami olyan egyszerű dolgot, mint a felhőnézés. Ezek a tevékenységek segíthetnek feltöltődni és újra fókuszálni. Az egész arról szól, hogy megtaláljuk a megfelelő módot az idő okos felhasználására. Egy kis állásidővel felszabadíthatja a kreatív potenciálját, és a legtöbbet hozhatja ki a napjából.
Az állásidő lehetővé teszi, hogy az elme és a test felépüljön a mindennapi élet állandó ingereiből. Mindenki számára fontos, hogy megfelelő állásidőt vegyen igénybe a mentális jólét és a fizikai egészség előmozdítása érdekében.
Az emberek gyakran úgy gondolják, hogy a szabadidős tevékenységek csak akkor számítanak „leállásnak”, ha az célorientált vagy aktívan élvezetes. De ez nem így van. Minden olyan tevékenység, amely lehetővé teszi az elméjének és a testének ellazulását, leállásnak számít, még akkor is, ha pillanatnyilag nem találja különösebben élvezetesnek.
Például egy parkban figyelni az embereket hétköznapinak tűnhet a közösségi médiában való böngészéshez képest, mégis hihetetlenül megnyugtató és békés lehet. Ezenkívül az olyan tevékenységeket, mint a takarítás vagy a mosás, gyakran házimunkának tekintik, de ha tudatosan és szándékosan végezzük, akkor ez hihetetlenül megalapozó élmény lehet.
Még a Netflix túlzott nézése sem tekinthető „valódi” állásidőnek, mivel túlságosan ösztönző és mentálisan megterhelheti a szervezetet. Hatékonyabb módja a kikapcsolódásnak, ha kilépünk a szabadba, és élvezzük a természetet, például a felhőket bámuljuk, vagy sétálunk egyet az erdőben. Ez azt jelenti, hogy teljes mértékben jelen kell lenni a tevékenységben, kerülni kell a többfeladatos munkavégzést, és hagyni, hogy a gondolatai ítélet nélkül elkalandozzanak.
A sikeres leállás kulcsa az, hogy olyan tevékenységeket találjon, amelyek megnyugtatják és visszaadják az energiát anélkül, hogy fáradságnak érezné a feladatot. Minden egyén más és más, ezért gyakorlatot igényel, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbbet. Ahhoz, hogy az állásidőből a legtöbbet hozhassa ki, fontos, hogy olyan környezetben tartózkodjon, amely mentes a zavaró tényezőktől és a kötelezettségektől.
Agyunk egy hihetetlenül erős gép, és nem meglepő, hogy a modern tudomány feltárta, hogy a rendszeres szünetek miért lehetnek olyan jótékony hatással általános jólétünkre. Konkrétabban, az agyban két különálló hálózat található, amelyek felelősek azért, hogy hogyan lépünk kapcsolatba a minket körülvevő világgal: a feladat-pozitív hálózatok (TPN) és az alapértelmezett módú hálózatok (DMN).
A TPN az, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a feladatokra összpontosítsunk, és bekapcsolódjunk a külső ingerekre, lehetővé téve számunkra, hogy előre tervezzünk, logikusan gondolkodjunk és szervezettek maradjunk. Ez a hálózat akkor aktiválódik, amikor problémamegoldást végzünk vagy egy projekten dolgozunk.
A DMN viszont elengedhetetlen a kreatív és reflektív gondolkodáshoz. Ez a hálózat akkor aktiválódik, amikor álmodozunk, felidézzük az emlékeket, vagy szünetet tartunk a munkával kapcsolatos tevékenységekben. Ez az öncélú önvizsgálat időszaka.
Ha arról van szó, hogy agyunk hogyan dolgozza fel az információkat, ez a két hálózat folyamatosan versenyben áll egymással. Ha a TPN túl sokáig túlságosan aktív, az fáradtsághoz és kimerültséghez vezethet, és agyunk kevésbé lesz fogékony az új ötletekre. A DMN az, ami segít nekünk egy lépést tenni hátra és feldolgozni a nagyobb képet, lehetővé téve számunkra, hogy kreatívabban gondolkodjunk és jobb döntéseket hozzunk.
Az állásidő lehetőséget ad a DMN-nek arra, hogy átvegye a vezetést és újratöltse akkumulátorainkat, így friss szemszögből és megújult energiával közelíthetjük meg a feladatokat. Ez hihetetlenül előnyös lehet azok számára, akik egy projekt alapú célt próbálnak elérni, mivel segít az adott feladatra összpontosítani, és elkerülni, hogy stressz vagy szorongás nyomjon el bennünket.
Fontos megjegyezni, hogy az állásidőnek nem kell passzívnak lennie. Ha egy kis szünetet tartunk a munkában, hogy olyasmit csináljunk, amit élvezünk, például zenét hallgatunk vagy sétálunk, akkor aktiválhatjuk a DMN-t, és időt hagyhatunk a feltöltődésre.
A rendszeres szünetek vagy leállások lehetővé teszik számunkra, hogy olyan módon érintsük meg a tudattalan és tudatos elménket, amelyek lehetetlenek lennének, amíg éber állapotban vagyunk. Azáltal, hogy teret biztosít az agynak a kikapcsolódásra, a gondolkodásra és az információk feldolgozására, segít a feladatokra koncentrálni, kreatívabban gondolkodni, jobb kapcsolatokat kialakítani az ötletek között, és nyitottak maradunk a különböző nézőpontok felé.
Ez óriási előnyökkel járhat egészségünk és jólétünk szempontjából, különösen, ha problémamegoldásról vagy egy nehéz projekt megoldásáról van szó, mivel időt és teret ad a mélyebb gondolkodásra, lehetővé téve olyan megoldások elérését, amelyek egyébként elérhetetlenek maradnának.
A kutatások azt is kimutatták, hogy agyunk folyamatosan aktív, még pihentető tevékenységek, például alvás közben is. Bár nem biztos, hogy tudatosan vagyunk ennek tudatában, agyunk folyamatosan feldolgozza az információkat, kapcsolatokat teremt a fogalmak között, és új emlékeket alkot. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy több tudást sajátítsunk el és készségeket fejleszthessünk gyorsabban, mintha csak az egyéni feladatokra koncentrálnánk anélkül, hogy szüneteket tartanánk.
Az agy másodpercenként körülbelül 10 millió bitnyi adatot képes feldolgozni, bár a becslések szerint ennek csak kis része (2-4%) kerül feldolgozásra tudatosan. Ez rávilágít arra, hogy milyen fontos lehet a rendszeres szünetek vagy állásidő az agyunk számára, hogy több információt fogadjon be és dolgozzon fel.
Ezenkívül a kutatások kimutatták, hogy az agy másodpercenként akár 100 billió idegi kapcsolat kialakítására és akár egymillió szinaptikus módosulásra is képes. Ez hangsúlyozza, hogy agyunk milyen gyorsan képes feldolgozni az információkat, ha megfelelő környezetet és stimulációt kapunk.
Az állásidő elengedhetetlen ahhoz, hogy agyunk mélyebben és kreatívabban gondolkodhasson. Azáltal, hogy az agy számára biztosítjuk a pihenéshez, az információfeldolgozáshoz és a fogalmak közötti új kapcsolatok kialakításához szükséges időt és teret, sokkal hatékonyabban tudunk feladatokat teljesíteni.
Az állásidőt legtöbbünk nem a produktív tevékenységgel társítaná. A kutatás azonban szoros összefüggést talált a kettő között: a rendszeres szünetek a munkában valójában segíthet abban, hogy kevesebb idő alatt és nagyobb összpontosítással többet végezzen.
A Jackie Coleman és John Coleman által közzétett tanulmány kimutatta, hogy a rövid leállások, például a délutáni alvás segíthet helyreállítani a fókuszt és az energiát. Ezenkívül megállapították, hogy a rendszeres munkaszünet csökkentheti a kiégés kockázatát és javíthatja az általános termelékenységet.
Ez ellentmondónak tűnik, de ha megenged magának egy pillanatnyi pihenést, az lehet a kulcs a termelékenység növeléséhez. Ahogy Andrew Smart írja A semmittevés művészete és tudománya című könyvében,
"A tétlenség az egyik legfontosabb tevékenység az életben."
A rendszeres szünetek e gondolatát az évek során számos híres filozófus szorgalmazta, például Thoreau, Nietzsche és Kant, akik mindannyian értékesnek találták az időt, amikor céltalan sétálgattak.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az állásidő nem ürügy az improduktív viselkedésre; stratégiailag kell használni, hogy elméje és teste kiszakadjon a feladat alól.
Ha rövid szüneteket tartunk a nap folyamán, ez azt mutatja, hogy segíthet agyunknak új készségek elsajátításában. Egy kutatás kimutatta, hogy az agy azáltal erősítette meg az emlékeket, hogy pihenés közben gyorsan és ismételten újragondolt egy tevékenységet. Ez azt jelentheti, hogy teszünk egy rövid sétát a háztömb körül, vagy megiszunk egy csésze kávét, egyszerű és egyszerű módja a feltöltődésnek és az újrafókuszálásnak.
A leállás elengedhetetlen az agyunk számára, mert segít ellazulni és feltöltődni. Azáltal, hogy a Default Mode Network (DMN) átveheti a vezetést, lehetőséget ad arra, hogy szünetet tartsunk a munkával kapcsolatos tevékenységekben, mélyebben és kreatívabban gondolkodjunk, és olyan megoldásokat érjünk el, amelyek egyébként elérhetetlenek maradnának.
Íme néhány előnye a rendszeres szüneteknek vagy állásidőknek:
Ahogy arról az előző részben is szó esett, az állásidő javítja a termelékenységet, a rendszeres szünetek a munkánk során segít abban, hogy koncentráltabban és motiváltabban térjünk vissza, és gyorsabban végezzük el a feladatokat, mintha órákon át ugyanabban a lelkiállapotban maradtunk volna.
A rendszeres szünetek és állásidő csökkentheti a stressz szintjét, lehetővé téve, hogy friss szemszögből és megújult energiával közelítsünk a feladatokhoz.
Ha hagyjuk az agyat pihenni és feltöltődni, az segíthet megelőzni a kiégést, mivel ez lehetővé teszi számunkra, hogy az adott feladatra összpontosítsunk, és elkerüljük, hogy a stressz vagy a szorongás eluralkodjon rajtunk.
Mozgalmas életünkben könnyen belekerülhetünk a rutinba, hogy ugyanúgy csináljuk a dolgokat. Ha szakítunk egy kis időt, megtörhetjük ezt a mintát, és megengedhetjük magunknak, hogy új ötleteket és gondolkodásmódokat fedezzünk fel a komfortzónánkon kívül.
Az állásidő lehetővé teszi, hogy agyunk tudatos, elemző üzemmódjáról a tudatalatti, kreatívabb állapotba váltson. A Default Mode Network (DMN) felelős a problémamegoldásért és a magasabb rendű gondolkodásért.
A túlterhelt agy miatt kevésbé leszünk hatékonyak a döntéshozatalban. A munkánk szüneteltetése lehetővé teszi döntési képességeink visszaállítását, hogy kipihenten és könnyebben dönthessünk.
Több állásidő létrehozása nehéz lehet, különösen manapság. Mindannyian annyira elfoglaltak vagyunk a mindennapi életünkkel, hogy úgy tűnik, nincs időnk a kikapcsolódásra. De több állásidő létrehozása nem kell olyan nehéznek lennie, mint gondolná.
Íme néhány tipp, hogyan hozhat létre több állásidőt:
Ha meghatározott időket különít el az állásidőre, az segíthet abban, hogy kiszakadjon a napi rutinból, és gondoskodjon arról, hogy legyen ideje pihenni. Képzeljen el egy tipikus napot. Bizonyára vannak olyan pillanatok, amikor egy kis szünetet és kikapcsolódást is igénybe vehet, igaz?
Ütemezze be ezeket a pillanatokat „leállásként” a naptárában, hogy biztosan ne maradjon le róluk.
Például, ha ön reggel aktívabb, miért ne tartana egy kis állásidőt ebéd után? Vagy ha éjszakai bagoly, szánjon időt az esti programjában a kikapcsolódásra és a relaxálásra.
Javasoljuk, hogy általában 1-2 órával lefekvés előtt kezdje el a pihenést.
A rituálék és a rutinok különböznek egymástól, de mindkettő előnyös lehet, ha több állásidőt kell létrehozni. A rituálék általában olyan különleges tevékenységekre utalnak, amelyeket meghatározott időpontokban végez, például lefekvés előtt könyvet olvas vagy ebéd után sétál.
A rutinok viszont általánosabb tevékenységek, amelyeket minden nap megismétel, mint például az ágy bevetése minden reggel vagy a fogmosás lefekvés előtt.
A rituálék és a rutinok egyaránt segíthetnek abban, hogy több állásidőt hozzon létre azáltal, hogy a nap folyamán olyan pillanatokat biztosít, ahol szünetet tarthat, elgondolkozhat és pihenhet.
A szunyókálás nagyszerű módja annak, hogy feltöltődjön és regenerálódjon a nap folyamán. Ha 20-30 percet szunyókál, akkor felfrissültebbnek érezheti magát, és némi jól megérdemelt állásidőt biztosít a testének és az elméjének.
A rendszeres séta nagyszerű módja annak, hogy kitisztítsa a fejét, szívjon egy kis friss levegőt, és eltölthessen néhány pillanatnyi kikapcsolódást a munkahelyétől vagy otthonától távol. Egy tempós séta a parkban vagy egy nyugodt séta a háztömb körül csodákat tehet a mentális egészségével, és több állásidőt teremthet.
Könnyen eltereli a figyelmét a mobiltelefon, amikor sorban áll a bankban, egy barátjára vár, vagy éppen ingázik. Ehelyett miért ne ragadná meg azt a pillanatot, hogy az embereket figyelje?
Az ön körül lévő emberek megfigyelése és egymás közötti interakciójuk figyelése érdekes és pihentető módja lehet az állásidő eltöltésének.
A rendszeres szünetek és több állásidő hatékony módja lehet a termelékenység javításának. Az állásidő nem ürügy az improduktív viselkedésre, hanem stratégiailag kell használni, hogy elméje és teste elszakadjon a feladattól.
Az állásidő mögött meghúzódó tudomány azt sugallja, hogy a napközbeni rövid szünetek visszaállíthatják az elméjét és feltöltődhet, lehetővé téve, hogy produktívabb legyen, amikor visszatér a munkájához.
Ha több állásidőt szeretne létrehozni, készítsen magának egy ütemtervet, alakítson ki rituálékat és rutinokat, tervezze be a délutáni alvást, sétáljon, és használja ki a várakozás pillanatait, miközben az embereket figyelheti. Ezekkel a tippekkel biztosíthatja, hogy az állásidőt hatékonyan használja fel; lehetővé teszi, hogy hosszú távon produktívabb legyen.
Forrás: lifehack.org
Az állásidő olyan strukturálatlan időszak, amikor szünetet tart a munkában vagy más tevékenységekben pihenés és kikapcsolódás céljából.
Az ökölszabály, hogy legalább napi 3,5 órát hagyjon magának.
Az olyan szabadidős tevékenységek, mint például a videojátékok vagy a közösségi médiában való görgetés.
Mindig is lekötött a modern technika, amiről nemcsak olvasni, de írni is szeretek. Érdekel, hogy mi hogyan működik és hogyan teszi könnyebbé az életünket. A praktikusság mellett a design és a stílus is fontos a számomra.
Miért tűnik mindig úgy, hogy túl sok a tennivaló és túl rövid időnk van rá?Mindannyiunknak csak 24 órája van egy napban. És mégis, miért vannak...
Tematikus napok használata a termelékenység növelése érdekébenA produktívabbá válás felé irányuló folyamatos törekvés során sokan új koncepciókat...
Az elkerülés az, amit mindannyian csinálunk. Kerüljük azokat az embereket, helyeket és helyzeteket, amelyeket nem szeretünk, mert ezek a dolgok...
Az ünnepi időszak az öröm és az ünneplés időszaka, de lehet az anyagi stressz időszaka is. Az ajándékozás, a szórakoztatás és az utazás miatt az...