Növeli a 4 napos munkahét a termelékenységet a jobb egyensúly miatt?

hatékonyság

Általában kétféle reakció létezik, amikor az emberek 4 napos munkahétről hallanak. Van, akiket arra ösztönöz, hogy elérjék ezt a célt, vagy értelmetlennek tartják ezt a gondolatot, amelyet csak néhány szerencsés ember engedhet meg magának.

Akár az első, akár a második kategóriába tartozol, jó helyen jársz. Ebben a cikkben megmutatom, hogy miért kellene, hogy neked is a célod a 4 napos munkahét elérése legyen a számtalan előnye miatt.

Ha azt kérdeznéd tőlem, hogy szerintem növeli-e a 4 napos munkahét  a termelékenységet és jobb egyensúlyt érhetünk-e el, akkor az én válaszom egy határozott igen.

Azt hiszem, egyetértesz velem abban, hogy úgy tűnik, minden kicsit jobban működik, ha mértékkel csinálod, legyen szó alvásról, testmozgásról, diétáról vagy egyéb dolgokról. Ha túl sokat alszunk, fáradtabbak és kevésbé motiváltak vagyunk. Szóval, azt hiszem, hogy most már te is látod, hogy mennyire fontos az egyensúly megteremtése és fenntartása minden területen. Ez magában foglalja a munkánkat is.

Mi köze a 4 napos munkahétnek a termelékenységhez?

Mindannyiunknak hét napja van egy héten. Ésszerű lenne hetente három-öt napot dolgozni, hogy egyensúlyban legyen a munka és a pihenés. Tehát miért lett szabványosítva, hogy öt napot dolgozzunk, és csak kettőt pihenjünk? És mi köze ennek a termelékenységünkhöz?

Ha azt nézzük, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerint mely országok a legtermékenyebbek és melyek nem, akkor közvetlen összefüggést láthatunk a munkaidő és a termelékenység között. Míg Norvégiában, Dániában és Németországban átlagosan körülbelül heti 27 órát dolgoznak az emberek, Japán és Mexikó, a túlterhelt alkalmazottakról ismert országok a legkevésbé produktívak, miközben hosszabb munkaidőt töltenek be.

A 4 napos munkahét alapvető célja a dolgozók életminőségének javítása. Azáltal, hogy összességében kevesebb órát dolgoznak, és három teljes szabadnapot kapnak, az embereknek több idejük marad az olyan személyes prioritásokra, mint például:

  • Minőségi időtöltés a családdal, a barátokkal és a háziállatokkal
  • Másokról való gondoskodás
  • Orvosi időpontok
  • Személyes fejlődés
  • Oktatás
  • Utazás
  • Hobbi
  • Lakásfenntartás és háztartásvezetés

Az 1938-as Fair Labour Standards Act előtt Amerikában a legtöbb alkalmazott heti hét napot dolgozott. A történelem bebizonyította, hogy szerkezetileg jobban boldogulunk, így valaki példát mutatott és növelte a termelékenységünket.

Ez nem volt más, mint Henry Ford. Ő változtatta meg a narratívát a mindennapi munkáról a heti öt napos munkavégzésre. Azt mondta: 

„Ahogyan Amerikában a nyolcórás munkanap megnyitotta az utunkat a jólét felé, úgy az ötnapos munkahét még nagyobb jólét felé nyit utat. Legfőbb ideje megszabadulni attól a felfogástól, hogy a munkavállalók szabadidős eltöltése vagy elvesztegetett idő, vagy osztálykiváltság.”

Ideje megtörni a status quót

Míg Mr. Ford nagy változását többnyire üzleti okokból hajtották végre, ez olyan mozgalommá vált, amelyhez hamarosan minden iparág alkalmazkodott. Ez arra késztette a vállalatokat, hogy a 4 napos munkahetekkel kísérletezve még jobban felfedezzék a termelékenységet.

„Általában ugyanannyi feladat készül el négy nap alatt, mint öt, főleg azért, mert amikor kevesebb az időnk, hajlamosak vagyunk kitömöríteni a lényegtelen dolgokat” – mondja Jason Fried, a Basecamp vezérigazgatója.

„Alkalmazottaink kipihenten és koncentrálni készülve térnek vissza dolgozni” – mondja Katie Fang, a SchooLinks alapítója és vezérigazgatója. 

Ha vállalkozó vagy, nem kell arra várnod, hogy bárki beállítsa az ütemtervedet – te döntöd el, hogy mikor és mennyi ideig dolgozz. Társadalmunkat egy 9-től 5-ig terjedő keret határozza meg, azzal a felfogással, hogy sokáig és keményen kell dolgozni a siker érdekében. És amikor kevesebbet dolgozol, és észreveszed, hogy élvezed, szinte rosszul érzed magad, vagy szégyelled magad, ezért eltitkolod, és értelmetlen dolgokat csinálsz, hogy kitöltsd ezt az időt.

Mert ezt kell tenned! Vagy talán itt az ideje, hogy megtörd ezt a status quót, és elkezdd igazán értékelni az idődet:

  • Arra összpontosítani és csak azt csinálni, ami eredményt hoz;
  • Rangsorold a legfontosabb feladataidat;
  • olyan feladatok delegálása, amelyekhez nincs szükség a zsenialitásodra;
  • a környezet és az elme megszabadítása a felesleges dolgoktól a gyors eredmények elérése érdekében.

Az általános munkateljesítmény javítására törekszünk, amikor a termelékenységet kezeljük. Kutatások szerint a túlhajszolt alkalmazottak kevésbé termelékenyek, mint az átlagos vagy normál munkahéten dolgozók.

Hogyan növelheti a termelékenységedet egy 4 napos munkahét

Ha bizonyítékot keresel arra, hogy egy 4 napos munkahét növelheti a termelékenységet, itt van azoknak a dolgoknak a listája, amelyeket a kevesebb munka megváltoztathat a számodra.

1. Hatékonyság

A Stanford Egyetem 2014-es tanulmánya szerint a termelékenység a 60 órás munkahetekben kevesebb, mint kétharmada annak, ami a 40 órás munkahetekben volt. Bár lehet, hogy nincs bűvös számú óra, amely a legjobb hatékonyságot hozza teljesítményünkben, erre van bizonyíték.

Csökkentett munkaidőben dolgozva hajlamosak vagyunk figyelmesebbek és hatékonyabban dolgozni, hogy a szükséges feladatokat a rendelkezésre álló időbe illesszük, ahelyett, hogy hosszú, esetleg kevésbé hasznos órákat töltenénk az íróasztalnál. A hatékonyság növekszik, ha igyekszünk időt spórolni és többet elérni a rendelkezésünkre álló keretek között, ahelyett, hogy a kevésbé fontos, az optimális értéket nem hozó feladatokat helyeznénk előtérbe.

Egy 2015 és 2019 közötti izlandi tanulmány bebizonyította, hogy a munkaidő lerövidítésével nőtt a termelékenység. A reykjavíki könyvelési osztályon a dolgozók 6,5%-kal több számlát dolgoztak fel, miután kevesebb órát kezdtek dolgozni. Eközben egy rendőrkapitányságon a rövidebb munkahét nem befolyásolta negatívan a lezárt nyomozati ügyek számát.

2. Stressz

Az új-zélandi Perpetual Guardian cég két hónapon keresztül végzett próbavizsgálatot. Az alkalmazottak nemcsak ugyanazt a termelékenységi szintet tartották meg, hanem javult a munkával való elégedettség, a csapatmunka, a munka/magánélet egyensúlya és a vállalati hűség is. A munkahelyi stressz 45%-ról 38%-ra csökkent. Ezek elképesztő eredmények, tekintve, hogy a stressz a depresszió és a betegségek egyik legnagyobb oka.

Kulcsfontosságú tényező, hogy a kevesebb óra munkavégzés boldogabb, egészségesebb és elkötelezettebb emberekhez vezet. Egy 2021-es tanulmány, amely egy évtizeden át követte a svéd munkavállalókat, kimutatta, hogy a csökkentett munkaidő csökkenti a stresszt, a kimerültséget és a negatív érzelmeket.

Amikor csökken a stressz, több időt és energiát tudunk fordítani hobbira, testmozgásra, hétköznapi feladatokra, barátokra és a családunkra.

3. Alvás

Tudjuk, hogy a hosszú munkaidő kihat a jólétre. A rövidebb munkaidő lehetővé teszi az emberek számára, hogy kipihentebbnek érezzék magukat, jobban tudják zsonglőrködni az összetett szükségletekkel, vagy akár csak kevesebb időt töltenek a személyes feladatoktól elterelve a munkahelyen vagy „elfoglalt” munkában.

Amikor alvásról van szó, a következetesség számít. Tehát, ha ellenzed is a rutint, ez az a terület, ahol szükséged lesz egyre, és ragaszkodnod kell hozzá a termelékenység és az egyensúly érdekében.

Egy 2017-es tanulmány kimutatta, hogy a munkaidő 25%-os csökkentése javítja az alvást és csökkenti a stresszt. „Kétségtelen, hogy ha az embereknek jó a munka és a magánélet egyensúlya, és eleget alszanak, eleget töltenek családjukkal és szabadidőben, akkor sokkal produktívabban és hatékonyabban dolgoznak” – mondja Jim Stanford, a közgazdász és az Australia Institute Centre for Future Work cég igazgatója.

4. Fókusz

„A ledolgozott órákról a termelékenységre helyezi a hangsúlyt – vagyis az „elfoglalt vagyok” helyett a megfelelő munkát végzem – mondja Rachel Service, a melbourne-i székhelyű Happiness Concierge munkahelyi kultúra tanácsadó és képzési cég vezérigazgatója.

A boldogság nagymértékben függ a figyelmünktől és a képességünktől, hogy a prioritásokra összpontosítsunk. Tanulmányok kimutatták, hogy a pozitívabb munkakultúrák elkötelezettebbé teszik a munkavállalókat. A kevésbé pozitív környezetben dolgozó munkavállalók nagyobb valószínűséggel követnek el hibákat, csökken a termelékenységük, és gyakrabban betegek.

Ha korlátozott idő áll a rendelkezésünkre, a figyelmünk hajlamos a lényegtelenről a fontosabb prioritások meghatározására, hatékonyabban elmozdulni. Időt takaríthatunk meg a fókusz megőrzése mellett, így a termelékenységünk nő.

Valahányszor időkorlátot szabunk egy feladatnak, sokkal jobban koncentrálunk rá. Próbáld ki magad.

Végső gondolatok

Amint fentebb látható, számos nagyszerű előnyt és területet érdemes figyelembe venni, ha 4 napos munkahétre váltunk. Bármi legyen is a motivációd, csak ajánlani tudom, hogy kísérletezz és teszteld a koncepciót saját magad is. Csak így fogod tudni, hogy mi illik hozzád a legjobban.

De ne feledd, hogy ez nem csak az órák lerövidítéséről szól, hanem arról is, hogy többet érj el. A továbblépéshez meg kell értened, mit kezdenél azzal a többletidővel. Ha tisztában vagyunk a célokkal, érdemes harcolni értük.

A 4 napos munkahét egy értékes lehetőség sok vállalat és vállalkozó számára az alkalmazkodáshoz, mivel a technológia lehetővé tenné, hogy egy vállalkozás a megszokott módon folytassa, miközben az emberek továbbra is értelmes karriert folytathatnak a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly mellett.

Most már mindannyiunknak lehetősége van arra, hogy a 4 napos munkahetet az új normálissá tegye. Kulturális és gondolkodásmódváltásra lesz szükség, és alaposan meg kell vizsgálni azokat a munkatevékenységeket, amelyek automatizálhatók, prioritáson kívül helyezhetők vagy megszüntethetők. Csak az eredmények hangsúlyozásával a naplózott órák helyett folytathatjuk a már megkezdett „kiegyensúlyozott” utat, és leküzdhetjük a változás körüli kényelmetlenséget.

Forrás: lifehack.org

Gyakran ismételt kérdések

Miért lehet előnyös a 4 napos munkahét elérése?

A 4 napos munkahét növelheti a termelékenységet és jobb egyensúlyt érhetünk el, ami javíthatja az életminőségünket, és több időt adhat olyan személyes prioritásokra, mint a család, barátok, hobbi, és más területeken.

Hogyan kapcsolódik a munkaidő és a termelékenység?

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerint az országok termelékenysége közvetlen összefüggésben van a munkaidővel. Tanulmányok szerint a magasabb termelékenységgel rendelkező országokban az emberek kevesebb órát dolgoznak egy héten, mint a kevésbé produktív országokban.

Ki volt az a személy, aki először bevezette a heti öt napos munkahetet, és miért volt fontos ez a változás?

Henry Ford volt az az ember, aki megváltoztatta a narratívát a mindennapi munkáról a heti öt napos munkavégzésre való áttérés révén. Ezzel úttörőnek számított, és megmutatta, hogy a dolgozók életminősége és a termelékenység javulhat, ha kevesebb időt töltenek a munkahelyen.



Nagy Emese

Nagy Emese

Mindig is lekötött a modern technika, amiről nemcsak olvasni, de írni is szeretek. Érdekel, hogy mi hogyan működik és hogyan teszi könnyebbé az életünket. A praktikusság mellett a design és a stílus is fontos a számomra.


Hasonló cikkek:

figyelés

Hogyan javítja a termelékenységet az állásidő beütemezése?

Mindannyian tudjuk, milyen fontos a termelékenység a dolgok elvégzéséhez és a céljaink eléréséhez, de az állásidők ütemezése is ugyanolyan...

munka

Hogyan hasznosítsa az idejét, hogy több ideje legyen

Miért tűnik mindig úgy, hogy túl sok a tennivaló és túl rövid időnk van rá?Mindannyiunknak csak 24 órája van egy napban. És mégis, miért vannak...

tervezés

Tematikus napok használata a termelékenység növelése érdekében

Tematikus napok használata a termelékenység növelése érdekébenA produktívabbá válás felé irányuló folyamatos törekvés során sokan új koncepciókat...

félénk

Mi az elkerülés ciklusa, és hogyan lehet megtörni?

Az elkerülés az, amit mindannyian csinálunk. Kerüljük azokat az embereket, helyeket és helyzeteket, amelyeket nem szeretünk, mert ezek a dolgok...