Érthető, hogy a munkavállalók világszerte kísértést éreznek arra, hogy megtartsák a világjárványból eredő jó munkahelyi és magánéleti szempontokat – a szakmai rugalmasságot, a kevesebb ingázást és a családdal töltött extra időt. De mivel a munka és az élet közötti egykor szigorú határok elhalványulnak, óvatosnak kell maradnunk. Jelenleg, ha szünetet is tartunk, akkor igyekszünk a házimunkát belepréselni abba a kis időbe. Az online találkozókat a konyhából vagy ugyanabból a kanapéból szervezzük, ahonnan tévéműsorokat nézünk, és sokan számolnak be arról, hogy nehézségekbe ütköznek, ha a munka után szeretnének kikapcsolódni.
Tehát hogyan akadályozhatjuk meg, hogy magánéletünk és szakmai életünk reménytelenül keveredjen?
A válasz az, hogy próbáljuk meg létrehozni ugyanazokat a fizikai és virtuális határokat, amelyek az irodai környezetben természetesen adódnak. Ez nem csak azt jelenti, hogy van egy dedikált munkaterület, hanem a munkaidő nyomon követését és a munkaidő lejártával történő leállást is. Ezenkívül ez azt jelenti, hogy a munkavégzés során tartsunk igazi szüneteket, mivel a munkahelyi konyhában történő laza csevegés a kollégákkal otthon nem történik meg természetes módon.
Ha szükséges, új rituálékat kell bevezetnünk, amelyek egy átlagos irodai naphoz hasonlítanak – például reggel sétáljunk egyet a háztömb körül, hogy szimuláljuk a „munkába érkezést”. A távmunka továbbra is fenn fog maradni. Ha élvezni akarjuk az általa kínált előnyöket, akkor meg kell tanulnunk megbirkózni az ezzel járó személyes kihívásokkal is.
Forrás: lifehack.org
A munkavállalók világszerte kísértést éreznek arra, hogy megtartsák a világjárványból eredő jó munkahelyi és magánéleti szempontokat – a szakmai rugalmasságot, a kevesebb ingázást és a családdal töltött extra időt.
A válasz az, hogy próbáljuk meg létrehozni ugyanazokat a fizikai és virtuális határokat, amelyek az irodai környezetben természetesen adódnak. Ez nem csak azt jelenti, hogy van egy dedikált munkaterület, hanem a munkaidő nyomon követését és a munkaidő lejártával történő leállást is. Ezenkívül ez azt jelenti, hogy a munkavégzés során tartsunk igazi szüneteket, mivel a munkahelyi konyhában történő laza csevegés a kollégákkal otthon nem történik meg természetes módon. Ha szükséges, új rituálékat kell bevezetnünk, amelyek egy átlagos irodai naphoz hasonlítanak – például reggel sétáljunk egyet a háztömb körül, hogy szimuláljuk a „munkába érkezést”.
Ha élvezni akarjuk a távmunka által kínált előnyöket, akkor meg kell tanulnunk megbirkózni az ezzel járó személyes kihívásokkal is.