Bár egy perfekcionistáról általában azt hiszik, hogy tökéletes akar lenni, vagy talán egy megszállottságnak tekintik, hogy mindig minden tökéletes legyen, a perfekcionista lét más finom módokon is megnyilvánulhat:
Valójában sokkal több módon megmutatkozhat, mint gondolnánk, és lehet áldás vagy átok.
„A perfekcionizmus több annál, minthogy erőltetni magadat, hogy mindent megtegyél a cél elérése érdekében; ez a szorongásba merült belső én tükröződése.” – Thomas S. Greenspon
Ezt Thomas S. Greenspon, pszichológus és a Psychology in the Schools című folyóiratban megjelent „Ellenszer a perfekcionizmus ellen” című könyvének szerzője mondta.
Más szóval, a perfekcionizmus inkább nyugtalanságból, aggodalomból és kétségből születik, semmint egy egyszerű alapvető akarásból, hogy jól csináljuk a dolgokat.
Miért ilyen perfekcionisták egyesek? Számos oka van annak, hogy ez a személyiségjegy egyeseknél erősebb, mint másokban, és ez egy bizonyos pszichológiai gondolkodásmódtól függ.
Míg egyesek tanulságként veszik vagy meghagyják a hibákat, a perfekcionisták személyes, rossz jellemvonásként tekintik őket. Mentálisan szidalmazzák, büntetik magukat, és kudarcot éreznek – a félelem a kudarctól ugyanaz, amelyből a perfekcionizmus fakad.
A perfekcionizmus másik forrása az ego kérdése. Sokan azt akarják, hogy a dolgok tökéletesek legyenek, mert törődnek azzal, hogy mások mit gondolnak róluk – hogy negatívan ítélik meg őket, ha valami nem felel meg egy bizonyos színvonalnak.
A gyermekkori élmények is lehetővé teszik a perfekcionizmus kialakulását a személyiségedben, különösen, ha egy szülőtől vagy gondviselődtől megtanultad, hogy nem lehetsz szerethető, ha nem vagy tökéletes. Ez megjelenik a gondolkodásmódodban a munkád során és a kapcsolataidban a felnőttkorban is.
És természetesen a tanulással töltött évek alatti korlátozó szabályok már fiatalon megtaníthatnak, hogy a szabályok betartása fontos, és neked lesz rossz, ha bármilyen módon megszeged, vagy nem tartod be azokat.
Sokan hitetik el magukkal, hogy az előnyükre válik, ha perfekcionisták, de általános mítosz, hogy a perfekcionizmus tökéletességet teremt.
Akkor miért rossz a perfekcionizmus? A perfekcionista lét egyik hátulütője az az idő, amit valami látszólag tökéletes elkészítésére pazarolunk, és valójában kevésbé leszünk produktívak.
Ha több időt töltünk valamivel, az gyakran csak illúzió – azt gondoljuk, hogy javítunk valamin, de ez az idő nem feltétlenül minőségi idő, és hátráltathatja a teljesítményedet.
Tegyük fel például, hogy a részlegednek egy fontos projektjén dolgoztál, amely a vállalat árbevételének 15%-át tette ki, és 4 hónapig tartott a befejezése. Míg egy másik munkatárs egy hónap alatt egy másik projektet hajtott végre, amely a vállalat teljes árbevételének csak 7%-át tette ki. Noha ez nem hozott több eladást, munkatársadnak volt ideje további projekteket végrehajtani, amelyek összesen az eladások 21%-át hozták.
Egy másik ok, amiért a perfekcionizmus rossz, az az, hogy utat nyithat a halogatásnak. Azok az emberek, akik halogatnak, nem mindig lusták, és nem mindig próbálnak kiszállni valamiből. Sokan azért halogatnak, mert a perfekcionizmus megöli a termelékenységüket, és azt mondja nekik, hogy ha várnak, akkor később jobb ötletük születhet.
Ez egy példa arra az elképzelésre, hogy jobb a gyors kudarc, mint a túl lassú siker. Ha gyorsan kudarcot vallasz, sokkal többet tanulsz meg rövidebb idő alatt, sokkal hamarabb leszel felkészítve a jövőbeli sikerekre, és ez az, amit a perfekcionizmus megakadályozhat.
Ha perfekcionista vagy, és úgy érzed, hogy perfekcionizmusod visszatart, akkor itt az ideje, hogy változtass a szokásaidon és a gondolkodásmódodon.
Most, hogy tudod, hogy miért rossz a tökéletességre törekedni, számos stratégiát alkalmazhatsz, amellyel megváltoztathatod a perfekcionista gondolkodásmódodat, és javíthatsz az életedben elért sikereiden.
Egy perfekcionista általános gondolkodásmódja az, hogy vagy valamit jól akar csinálni, vagy egyáltalán nem. De ezzel az a probléma, hogy tagadjuk a folyamat fontosságát.
A nagyszerűség elérése az ebből a folyamatból szerzett tapasztalatokból és meglátásokból fakad, lehetővé téve neked, hogy ezeket hangold és alkalmazd a jövőbeli siker érdekében. Ez akaratlanul is csökkenti a kudarc esélyét annak ellenére, hogy a perfekcionista elme keményen próbál tagadni.
Néha könnyű figyelmen kívül hagyni valaminek a lényegét, ha perfekcionizmusról van szó, de amíg a lényeg nyilvánvaló, bármit is csinálsz, nincs szükség 100%-os tökéletességre. Csak 70% kell ahhoz, hogy nagyszerű legyél, és a finomhangolás utána elvégezhető. Így tisztábban láthatod a végeredményt.
A 80/20-as szabályt is érdemes szem előtt tartani – erőfeszítéseinek 20%-a adja az eredményeink 80%-át. Ennél több nem jelent óriási változást, ráadásul mozgásteret ad a részletek későbbi finomítására.
A perfekcionista gondolkodásmód hajlamos a negatív felé hajlani, így napi 3 teljesítmény feljegyzése segíthet téged a pozitív gondolkodásmód felé tolni. Bármi, ami a „ma korábban keltem, mint az ébresztőm” és az „új és érdekes embert ismertem meg”-ig, képes arra, hogy az elmédet pozitív szempontokra hangold, és elvond a negatívumoktól.
Egy tanulmány szerint mindez annak köszönhető, hogy bizonyos vegyi anyagok kölcsönhatásba lépnek a jutalmazási rendszerünkkel az agyban, lehetővé téve számunkra, hogy sikerélményt éljünk át. Ez az érzés arra ösztönöz bennünket, hogy ismételjük meg a folyamatot, hogy elérjük azt. A pozitív napi szempontokra való gondolás, akármilyen kicsi is, szó szerint pozitívabbá teheti az agyat.
A Parkinson-törvény azt állítja, hogy egy munka bármennyi ideig is eltarthat. Ha 4 órát adsz magadnak rá, 4 óra alatt végzed el. Ha 3 órát adsz magadnak, 3 órán belül végzed el. Ha nem adsz magadnak semmilyen időkorlátot, az örökkévalóságig tart, hogy elkészülj vele.
Állíts fel egy időkorlátot, és addig fejezd be a feladatot. Millió dolgot tehetsz, hogy javítás a végeredményen, de valahol meg kell húzni a határt.
Ne hagyd, hogy a tökéletesség az útjába álljon valaminek az eléréséhez. Jó tervezni és felkészülni, de eljön az idő, amikor hagynunk kell a dolgokat, és a felmerülő problémákkal kell foglalkoznunk. A túlzottan megelőző jelleg arra késztet bennünket, hogy egy képzeletbeli jövőben éljünk a jelennel szemben.
Ez nem jelenti azt, hogy nem törődsz vele. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb felmerülő dolog mindig ott és akkor irányítható anélkül, hogy előzetesen aggódnál miattuk.
Az irreális célok kitűzése a perfekcionisták vonása, és végül az alkalmatlanság érzését okozza, mivel ezeket nehéz elérni.
Tegyük fel, hogy színész vagy, aki szeretne egy éven belül hollywoodi sztár lenni, vagy szeretnél sikeresen kiadni egy könyvet a következő 6 hónapon belül, de még egy szót sem írtál soha – bár ez megtörténhet, valószínűleg csalódni fogsz.
Célokat kitűzni csodálatos dolog, de a léc túl magasra emelése demotiváltságot és hiányérzetet kelthet. Tehát minden eszközzel tápláld magadban avágyat, hogy tökéletesítsd magad, de ne annyira, hogy kevesebbnek érezd magad.
A visszajelzés minden perfekcionista legrosszabb rémálma, és bár ideális pozitív és negatív visszajelzéseket is kapni, egy perfekcionista küszködni szokott ezzel, hiszen már tudatában van a hiányosságokkal. Ezért a rendszeres visszajelzés kérése segíthet ennek ellensúlyozásában, és hozzászoktathatja az elméjüket a vélemény egyensúlyához.
Sok ötlet nagyszerű lehet, hacsak a perfekcionizmus a bukásra nem ítéli. A prioritások meghatározása itt kulcsfontosságú, de egy perfekcionista nehezen hagyhatja ki azokat az ötleteket, amelyeket szerinte bele kellene foglalni. Ez azonban rontja munkája vagy projektje minőségét, és késésben lehet, vagy további nyomást nehezíthet magára.
Mielőtt bármilyen projektet elkezdenél, létre kell hoznod egy listát a „kötelező” és a „jó, ha van” elemekkel . Tedd abszolút prioritássá a „kötelező dolgokat”, és csak akkor vegyed figyelembe a „jó, ha megvan” dolgokat – ha az idő még engedi.
Nem tudod elhallgattatni magadban a perfekcionistát (ez a perfekcionizmus), de „egészséges perfekcionistává” válhatsz. Ezt úgy teheted meg, hogy mindig távolabbról veszed szemügyre az egészet.
Amikor belekezdesz a projekt egy aspektusába vagy részletébe, kérdezd meg magadtól, hogy ez mennyire befolyásolja a végeredményt. Ha csak 2% körül járul hozzá, akkor el kell engedned. Ez egy példa az alternatív költségekre, ahol az egyetlen ötletre való összpontosítás miatt más utak vagy alternatívák elvesznek.
Ha visszalépsz, sok időt takaríthatsz meg, és szabadabbá válhatsz, hogy a jobb eredményre összpontosíts.
Forrás: lifehack.org
A perfekcionista lehet, hogy újra és újra ellenőrzi ugyanazt a dolgot, halogatja az indulást és mindig az első ember akar lenni, aki észreveszi a hibát.
A perfekcionizmus oka lehet az aggodalom, a kétség és a félelem a kudarctól. Az ego kérdése és a gyermekkori élmények is befolyásolhatják a perfekcionista személyiséget.
A perfekcionizmus sok időt emészt fel a látszólag tökéletes elkészítésére, és lehet áldás vagy átok. Sokszor inkább nyugtalanságból, aggodalomból és kétségből születik, semmint egyszerű alapvető akarásból, hogy jól csináljuk a dolgokat.
Mindig is lekötött a modern technika, amiről nemcsak olvasni, de írni is szeretek. Érdekel, hogy mi hogyan működik és hogyan teszi könnyebbé az életünket. A praktikusság mellett a design és a stílus is fontos a számomra.
Mindannyian tudjuk, milyen fontos a termelékenység a dolgok elvégzéséhez és a céljaink eléréséhez, de az állásidők ütemezése is ugyanolyan...
Miért tűnik mindig úgy, hogy túl sok a tennivaló és túl rövid időnk van rá?Mindannyiunknak csak 24 órája van egy napban. És mégis, miért vannak...
Tematikus napok használata a termelékenység növelése érdekébenA produktívabbá válás felé irányuló folyamatos törekvés során sokan új koncepciókat...
Az elkerülés az, amit mindannyian csinálunk. Kerüljük azokat az embereket, helyeket és helyzeteket, amelyeket nem szeretünk, mert ezek a dolgok...